Ügyfélkapu, Ügyfélkapu+, DÁP: Kérdések és Válaszok

A Digitális Állampolgárság (DÁP) jogszabályi rendelkezése számos változást indít el 2025 januárjától. A Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) azonosítási szolgáltatása már csak Ügyfélkapu+ vagy DÁP mobilalkalmazással lesz használható, a sima jelszavas bejelentkezés pedig nem szerepel a felsorolásban. Már most érdemes tehát megértenünk az Ügyfélkapu+ emelt szintű kétfaktoros azonosítását, azt, hogy mely eszközökre és milyen módon kerülhet telepítésre a hitelesítő alkalmazás, és hogy ez miként érinti a könyvelőirodai folyamatokat 2025. január 16-tól.

A megváltozó azonosítási szolgáltatás várhatóan érinti majd az ÁNYK csoportos beküldési funkcióját és újra fókuszba kerül, hogy a meghatalmazott a saját vagy az ügyfele belépési adataival végzi -e a munkáját. A DÁP alkalmazás központi szerepet játszik az elektronikus ügyintézésben. A program 2025-től kötelezővé teszi a kétfaktoros azonosítást a kormányzati rendszerekhez való hozzáféréshez, megváltoztatva a könyvelők és vállalkozások mindennapjait.

Előadásában Ruszin Zsolt könyvvizsgáló és adószakértő a változásokkal együtt járó kihívásokat vette sorba.
 

A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) Magyarországon az elmúlt évek egyik legjelentősebb digitalizációs projektje. A program célja az állampolgárok és vállalkozások számára, hogy az ügyintézés gyorsabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé váljon, csökkentve a személyes megjelenések és a papíralapú ügyintézés szükségességét. Bár Magyarország már 2005-ben próbálkozott az elektronikus adóbevallás bevezetésével, a technológiai háttér és állami támogatás hiánya miatt nehézségek adódtak. A DÁP szintén hasonló kihívásokat jelent az eszközigények és támogatások hiánya miatt, miközben számos kritika merült fel a program szükségességével és bevezetésével kapcsolatban.
A DÁP mobilalkalmazás központi szerepet játszik az állampolgárok digitális ügyintézésében. Az alkalmazás használata egyelőre nem kötelező, viszont az állampolgárok egyre inkább rákényszerülnek majd a használatára, mivel a személyes ügyintézés egyre nehezebbé válik. A DÁP applikáció olyan funkciókat tartalmaz, mint például a digitális erkölcsi bizonyítvány igénylése, amely teljesen ingyenes és egy gombnyomással elérhető.

Ahogyan arra előadónk, Ruszin Zsolt rámutatott: az applikáció azt is lehetővé teszi, hogy rendőri igazoltatáskor személyazonosságunkat QR-kód segítségével igazoljuk, így nincs szükség személyi igazolvány felmutatására.
 

Az alkalmazás használatához kétfaktoros azonosítás szükséges. Első lépésként a felhasználó megadja a szokásos belépési adatokat (login és jelszó), majd egy QR-kód segítségével további biztonsági kódot generál, amelyet szintén be kell írni a rendszerbe.

A kétfaktoros hitelesítés nagyobb biztonságot nyújt, ugyanakkor a jelenleg használt QR-kód technológia már elavult, és - ahogy a szakmai napon is elhangzott: célszerű lenne újabb, biometrikus megoldásokat (pl. ujjlenyomat, arcfelismerés) integrálni a rendszerbe.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy az állam nem biztosít megfelelő pénzügyi támogatást az eszközbeszerzésekhez. Az elektronikus ügyintézéshez szükséges digitális eszközök nem minden háztartásban érhetők el, különösen az idősebb generációk, illetve a szociálisan hátrányos rétegek számára jelent ez problémát.

Ruszin Zsolt is utalt arra ugyanakkor, hogy a DÁP bevezetéséhez komolyabb edukálási folyamatra lenne volna szükség, amely segítené a felhasználókat az alkalmazás megfelelő használatában, föleg az alacsonyabb szintű digitális írástudással rendelkező csoportokban.
 

A DÁP alkalmazás használata 2025. január 15-től mindazoknak kötelező, akik hivatalos ügyeiket online szeretnék intézni. A tervek szerint ekkorra mindenki számára kötelezővé válik a kétfaktoros hitelesítéssel történő bejelentkezés a kormányzati rendszerekbe. Ez azt jelenti, hogy azok az állampolgárok, akik addig nem állnak át a DÁP-ra, nem tudják majd online intézni ügyeiket.

Előadónk osztotta azok aggodalmait, akik úgy vélik: nem lesz elég idő felkészülni a változásokra. Szinte biztos, hogy rengeteg állampolgár fog kérdésekkel fordulni a hatóságokhoz 2025. január 15-e után, mert nem tudnak majd belépni az új rendszerbe. 
 

A programnak különösen nagy jelentősége van a könyvelők, vállalkozások és egyéb pénzügyi szolgáltatók számára, akik rendszeresen használják az elektronikus ügyintézési rendszereket. A könyvelőknek és a vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy 2025-től valóban kötelezővé válik a kétfaktoros azonosítás használata az elektronikus ügyintézési rendszerekbe történő belépéshez, beleértve az eBev portált, a Cégkaput, és más kormányzati rendszereket, mint például az ÁNYK. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi belépési mód megszűnik, és csak azok férhetnek hozzá ezekhez a rendszerekhez, akik használják az Ügyfélkapu+ szolgáltatást vagy a DÁP applikációt.

A cégeknél dolgozó könyvelők, akik eddig egyszerű login-jelszó páros használatával fértek hozzá az adatokhoz, mostantól kétfaktoros azonosítást igényelnek majd, ami több adminisztrációt és megfelelő technikai felkészültséget igényel.

Ruszin Zsolt figyelmeztetett: az egyéni vállalkozók számára is kritikus lesz az átállás, különösen azoknak, akik rendszeresen online intézik adóügyeiket.
 

Nagy igény lenne az állami támogatásokra, különösen az idősebb korosztály és a vállalkozások számára, hogy megfizethető áron juthassanak hozzá a szükséges eszközökhöz. Egy másik fontos javaslat az oktatás megerősítése. A digitális írástudás növelése kikerülhetetlen feladat, a középiskolákban például tantárgyként lehetne oktatni a mobiltelefon használatát, így a fiatal generáció már felkészülten találkozna az ilyen típusú aapplikációkkal.
A biztonságos digitális ügyintézés következő lépése várhatóan a biometrikus azonosítás lesz. Az állampolgároknak olyan eszközökre lesz szükségük, amelyek támogatják ezeket a technológiákat.

Fontos tudnunk, hogy 2025-től a DÁP alkalmazás használata kiterjed a pénzügyi, közmű- és telekommunikációs szektorra is. A program célja, hogy 2026-ra teljesen digitalizálja a legfontosabb közigazgatási és piaci ügyintézési folyamatokat, lehetővé téve a digitális ügyintézést minden területen.
Ahogyan azt előadónk, Ruszin Zsolt is hangsúlyozta: DÁP alkalmazás bevezetése egyelőre számos kihívást rejt magában. Az átállás időbeli gyorsasága aggodalmakat kelt, és sokan félnek attól, hogy nem lesznek képesek időben alkalmazkodni a kétfaktoros azonosításhoz és az új digitális rendszerekhez.