Adólevonási jog és számlázási kérdések - szeptemberi lapszámunk főbb témái

Bonácz Zsolt

Kerékpár beszerzése, bérlete (kölcsönzése) és fenntartása

Egyre több vállalkozásnál felvetődik normál kerékpár, illetve elektromos kerékpár beszerzésének, esetleg bérletének (kölcsönzésének) gondolata.

Ebben az esetben mindenképpen adódik az a kérdés, hogy az Áfa tv. miként rendelkezik a beszerzést terhelő áfa levonhatóságával kapcsolatban, valamint milyen szabályok vonatkoznak a kerékpár bérletét terhelő áfa, továbbá annak fenntartásához kapcsolódóan beszerzett termékeket, illetve szolgáltatásokat terhelő áfa levonhatóságára vonatkozóan.

Kerékpár beszerzése

Sem a „normál”, sem az elektromos kerékpár (továbbiakban: kerékpár) beszerzésével kapcsolatban az Áfa tv. 124. §-a adólevonási tilalmat nem állapít meg, az áfa levonására vonatkozó korlátozást sem állapít meg.

Eddig személy szerint nem találkoztam azzal, hogy egy vállalkozás zárt végű pénzügyi lízingszerződést köt, amelynél a lízingtárgy egy kerékpár.

A kerékpár zárt végű pénzügyi lízingbe adása az Áfa tv. 10. § a) pontjában említett termékértékesítésnek minősül a lízingbeadó szempontjából, ezáltal a lízingbevevő részéről a lízingtárgy beszerzésének minősül.

Az adólevonás tilalmáról, korlátozásáról rendelkező szabály hiánya nem azt jelenti, hogy automatikusan levonható adóként számításba vehető a beszerzést terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó.

A kerékpár beszerzésénél is alkalmazni kell az adólevonási jog gyakorolhatóságára vonatkozó, az Áfa tv. 120. §-ában foglalt alapszabályt.

E rendelkezés szerint az adólevonási jog abban a mértékben gyakorolható, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.

Tapasztalataim szerint a vállalkozások gyakran megfeledkeznek arról, hogy valamely termék (a kerékpár is ennek minősül) beszerzését terhelő áfa levonható adóként való elszámolása nem kötelezettség, hanem jogosultság, amelyet nem kötelező gyakorolni.

Ha az adózó levonható adót kíván elszámolni, akkor az adólevonási jog fennállását, valamint az adólevonási jog mértékét köteles igazolni.

Ez azt jelenti, hogy köteles alátámasztani, hogy az áfa levonására jogosító gazdasági tevékenységhez való használat mértékével arányos az általa elszámolt levonható áfa.

Ennek módját, módszerét az Áfa tv. tételesen nem szabályozza, de ilyen jellegű szabályozást nem is lehet megalkotni, hiszen nagyon sokféle beszerzés létezik a gazdasági életben, ezért taxatív szabályozást nem is lehetne megalkotni.

Az adólevonási jog gyakorolhatósága akkor vetődhet fel, ha a kerékpárt üzleti célra használják, valamint az üzleti célú használat áfa levonására jogosító tevékenységhez (is) kapcsolódik.

Az Áfa tv. 85-86. §-aiban foglalt – adómentességet élvező – tevékenységek áfa levonására nem jogosítanak.

Abban az esetben, ha a vállalkozás kizárólag az Áfa tv. 85-86. §-aiban említett tevékenységeket folytatja, akkor hiába igazol üzleti célú használatot a beszerzett kerékpár tekintetében, annak beszerzését terhelő áfát egyáltalán nem veheti figyelembe levonható áfaként.

Ha a vállalkozás az Áfa tv. 85-86. §-aiban említett tevékenységek mellett adólevonásra jogosító tevékenység(ek)et is  folytat, akkor azt is igazolni kell, hogy a kerékpár használata kapcsolódik-e tárgyi adómentes tevékenység(ek)hez, s ha igen, akkor milyen mértékben, mivel a beszerzést terhelő áfából a tárgyi adómentes tevékenységhez való használathoz kapcsolódó áfa nem számolható el levonható adóként.

Kerékpár bérlete

Bérletnek minősül az Áfa tv. 259. § 4. pontja alapján a tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing, valamint a kölcsönzés is.

A kerékpár bérletével kapcsolatban az Áfa tv. 124. §-a adólevonási tilalmat nem állapít meg, az áfa levonására vonatkozó korlátozást sem állapít meg.

Az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja a személygépkocsi bérletére vonatkozik, tehát kerékpár bérletére nem irányadó.

Ha az adózó a bérleti díjat terhelő áfát teljes mértékben, vagy részben levonható adóként kívánja elszámolni, akkor az adólevonási jog fennállását, valamint az adólevonási jog mértékét köteles igazolni.

Ez azt jelenti, hogy köteles alátámasztani, hogy az áfa levonására jogosító gazdasági tevékenységhez való használat mértékével arányos az általa elszámolt levonható áfa.

Az adólevonási jog gyakorolhatósága akkor vetődhet fel, ha a bérbe vett kerékpárt üzleti célra használják, valamint az üzleti célú használat áfa levonására jogosító tevékenységhez (is) kapcsolódik.

Az Áfa tv. 85-86. §-aiban foglalt – adómentességet élvező – tevékenységek áfa levonására nem jogosítanak.

Abban az esetben, ha a vállalkozás kizárólag az Áfa tv. 85-86. §-aiban említett tevékenységeket folytatja, akkor hiába igazol üzleti célú használatot a bérbe vett kerékpár tekintetében, a bérleti díjat terhelő áfát egyáltalán nem veheti figyelembe levonható áfaként.

Ha a vállalkozás az Áfa tv. 85-86. §-aiban említett tevékenységek mellett adólevonásra jogosító tevékenység(ek)et is  folytat, akkor azt is igazolni kell, hogy a bérbe vett kerékpár használata kapcsolódik-e tárgyi adómentes tevékenység(ek)hez, s ha igen, akkor milyen mértékben, mivel a bérleti díjat terhelő áfából a tárgyi adómentes tevékenységhez való használathoz kapcsolódó áfa nem számolható el levonható adóként.

Kerékpár üzemeltetése, fenntartása érdekében beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások

A kerékpár üzemeltetését (fenntartását) szolgáló termékek beszerzésével, szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban az Áfa tv. 124. §-a adólevonási tilalmat nem állapít meg, az áfa levonására vonatkozó korlátozást sem állapít meg.

Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés c) pontja a személygépkocsi üzemeltetését, fenntartását szolgáló termékek beszerzésével vonatkozik, ezért kerékpár esetében nem kell alkalmazni.

Az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés a) pontja a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szolgáló szolgáltatásokra vonatkozik, tehát kerékpár esetében nem irányadó.

Az áfa levonásával kapcsolatban ugyanazok a szabályok irányadóak, amelyeket a kerékpár bérleténél már ismertettem.

Üzleti célú használat igazolása

A jog gyakorlásához szükséges feltételek fennállását annak kell igazolni, akinek érdekében áll.

Az Áfa tv. 120. §-a alapján az adólevonási jog gyakorlásának lehetősége akkor merülhet fel, ha az üzleti használat igazoltnak tekinthető.

Az igazolás módját az Áfa tv. nem határozza meg.

Az alapvető problémát az üzleti célú használat bizonyítása jelenti.

Véleményem szerint az üzleti használat bizonyításának első lépése annak alátámasztása, hogy a vállalkozás által végzett tevékenységek indokolták a kerékpár beszerzését, bérlését (kölcsönzését). Ennek érdekében a vállalkozásnak konkrétan meg kell jelölni, hogy a kerékpárt ki(k) és mire használja/használják.

Amennyiben a vállalkozás nem végez olyan tevékenységet, amelyhez okszerűen kapcsolható kerékpár használata, akkor annak beszerzését, bérletét (kölcsönzését) terhelő áfa levonása mindenképpen megkérdőjelezhető.

Egy kerékpáros futárszolgálat esetében a NAV részéről nem vitatható, hogy a vállalkozás tevékenysége és a kerékpár beszerzése között közvetlen kapcsolat mutatható ki.

Egy ügyvédi iroda esetében már jóval nehezebb feladat annak igazolása, hogy a tevékenység folytatásához szükséges volt a kerékpár beszerzése, bérlete (kölcsönzése).

Általános az a megközelítés, hogy függetlenül a vállalkozás által folytatott tevékenység(ek) jellegétől meg lehet „magyarázni” egy kerékpár beszerzését, bérletét (kölcsönzését).

Nem vitatom, hogy a kerékpár beszerzése a szavak szintjén bármely tevékenységhez kapcsolható.

Azonban a kerékpár üzleti célú használatát az adózó, az adózó képviselője által tett nyilatkozat önmagában nem bizonyítja.

A NAV részéről ilyen jellegű beszerzésekre alapozott adólevonás jogszerűségének ellenőrzésénél bevett gyakorlat, hogy az adózót felhívja az üzleti célú használatot alátámasztó dokumentumok benyújtására.

A NAV a benyújtott dokumentumok tartalmát értékeli, s eldönti, hogy ezek alapján az üzleti célú használat lehetősége egyáltalán fennállhatott-e.

Üzleti célú használat igazolásának hiányában áfa levonására sincs mód. Amennyiben az adózó az üzleti célú használat nem igazolja, akkor ellenőrzés jogsértőnek minősíti az áfa levonását.

A NAV egyes szervezeti egységei tapasztalataim szerint nem folytatnak egységes gyakorlatot az adólevonási jog jogszerűségének megítélésénél.

A NAV részéről „kemény” vagy „puha”  megközelítés várható.

Előbbinél a NAV eljáró szervezeti egysége kizárólag hiteles nyilvántartást (kvázi útnyilvántartást) fogad el, amely tartalmazza a használat időpontját, a megtett utakat, a megtett távolságot, a kerékpárt használó személy adatait (név, beosztás), a felkeresett üzleti partner nevét és címét, az „utazás” célját.

A NAV azt is kifogást is felhozhatja, hogy az áfa levonás érdekében mérhetővé kellett volna tenni a futásteljesítményt, ha a kerékpár vásárláskori, bérbevételkor (kölcsönzésekor) fennálló állapotában nem rendelkezett olyan felszereléssel, amely a futásteljesítményt méri.

Ezt a NAV azzal indokolhatja, hogy a kerékpár funkciójából adódóan az üzleti célú használat aránya a futásteljesítmény alapján állapítható meg. 

Utóbbinál a NAV elfogad más dokumentumokat is, ha azok tartalma alapján az üzleti célú használat és annak mértéke igazoltnak tekinthető.

Tegyük fel, hogy „A” Kft. könyvviteli szolgáltató, s beszerez, bérbe vesz (kölcsönöz) egy kerékpárt! „A” Kft. székhelye, telephelye Győrben van, ügyfelei győri, valamint a város vonzáskörzetében működő vállalkozások.

A kerékpár beszerzését, bérletét (kölcsönzését) „A” ügyvezetője azzal indokolja, hogy a kerékpárt az ügyfelekkel való kapcsolattartás, valamint ügyintézési feladatok elvégzésénél használják a vezetők és munkatársak.

„A” Kft. készít a kerékpár használatára vonatkozó szabályzatot, amelyben rögzítésre kerül az előbb leírt felhasználási mód.

A szabályzat azt is tartalmazza, hogy a kerékpárt használó munkatárs köteles az ún. nyilvántartó könyvben rögzíteni a kerékpár használatának időpontját és célját.

„Puha” megközelítésnél a NAV az áfa levonását elfogadja a szabályzat és a nyilvántartó könyvben tett bejegyzések alapján (feltéve, hogy azokat hitelesnek fogadja el).

A NAV az adólevonási jog jogszerűségének megítélésénél nyilvánvalóan figyelembe veszi a megvásárolt, bérbe vett (kölcsönzött) kerékpár jellegét, műszaki paramétereit, felszereltségét is, hiszen alapvetően ezek alapján ítélhető meg, hogy az adózó által megjelölt használati módra a kerékpár egyáltalán alkalmas-e.

Tegyük fel, hogy „A” Kft. által beszerzett, bérbe vett (kölcsönzött) kerékpár felszereltsége alapján egy professzionális országúti kerékpár, amelyet a gyártó kifejezetten sportolási célú használatra fejlesztett ki! Ebben az esetben „A” Kft. ügyvezetője által megjelölt használati célra ilyen kerékpár nem alkalmas, ezért ennek beszerzése, bérlete (kölcsönzése)

„A” Kft. részéről nem minősíthető észszerűnek és indokoltnak, amely alapján a NAV vélhetően nem ismeri el az áfa levonásának jogszerűségét.
Az ellenőrzés során a szabad bizonyítás elve érvényesül, s erre hivatkozva az adóhatóság ezt a körülményt akként értékelheti, hogy „A” Kft. által beszerzett, bérbe vett (kölcsönzött) kerékpár nem szolgálhatta „A” Kft. gazdasági tevékenységét, ezáltal az áfa levonására jogsértően került sor.

Időről időre találkozom az adóhatóság részéről olyan értelmű megállapítással, amelynél egyes beszerzéseket (pl. irodában használt konyhai felszerelések és eszközök, sportcikkek) ún. jóléti jellegűnek minősít, mivel megítélése szerint azok egyes személyek, illetve meghatározott személyi kör (általában munkavállalók, személyesen közreműködő tagok) személyes igényeit elégítik ki.

A vázolt tényállás esetében ilyen értelmű megállapítás várható az adóhatóság részéről, tekintettel arra, hogy a kerékpár jellege magáncélú használatot valószínűsit.

Amennyiben a vállalkozás olyan kerékpárt szerzett be, vett bérbe (kölcsönzött), amely rendelkezik olyan beépített eszközzel, amely  a futásteljesítményt méri, akkor nagyobb annak valószínűsége, hogy az áfa levonásának elfogadását olyan nyilvántartás bemutatásához köti, amely a megtett utakat és azok célját rögzítette.

Lényeges az is, hogy a munkába járás biztosítása nem tekinthető üzleti célú használatnak, ezért az áfa levonása nem jöhet szóba.

Ennek az az oka, hogy a munkába járás a munkavállaló kötelezettsége, így nem tekinthető a munkáltató oldaláról üzleti célúnak. 

Ennek következtében, ha a cég a kerékpárt abból a célból szerezte be, vette bérbe, kölcsönözte, hogy egy vagy több munkavállaló munkába járjon vele, vagy a munkáltató adómentes cafeteria elemként biztosítja a kerékpár használatát, akkor a beszerzést, bérletet, fenntartási kiadásokat terhelő áfa nem vonható le.

Kerékpár mint tárgyi eszköz

Tegyük fel, hogy a NAV az üzleti célú használat tényét elfogadta.

Ekkor is felmerül annak kérdése, hogy az üzleti célú használat milyen mértéket tett ki.

Vélhetően a vállalkozás a kerékpárt tárgyi eszközök között köteles kimutatni, mert az 1 évnél hosszabb ideig szolgálja a vállalkozás tevékenységét.

Tárgyi eszköz esetében figyelembe kell venni az Áfa tv. 135. §-ában foglalt szabályokat is.

Az Áfa tv. 135. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, akkor ingóság esetében a rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően 60 hónapig terjedő tartamban (ún. figyelési időszak) az adóalany adólevonási jogát - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja.

Annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, ingóságnál az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének 1/5 részére vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

A különbözet elszámolására az Áfa tv. 153/C. § (1)–(2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

A levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőnek minősül az, ha az üzleti célú használat aránya a figyelési időszakba tartozó évben eltér a beszerzés évében fennállt arányhoz képest, s ennek következtében a különbözet eléri, vagy meghaladja a 10 000 forintot. 

Az Áfa tv. 135. §-a kizárólag a figyelési időszakban írja elő a beszerzés évére vonatkozóan megállapított levonható áfa utólagos korrekcióját.

A figyelési időszakot követően áfa vonatkozásában semmiféle korrekciót nem kell, illetve lehet elszámolni a levonható áfa tekintetében.

Mit jelent ez a szabály?

Tegyük fel, hogy a vállalkozás a kerékpárt a figyelési időszak leteltét követően egyáltalán nem használja üzleti célra, hanem azt az ügyvezető kizárólag személyes céljaira használja.

Az Áfa tv. 135. §-ában foglalt szabályozás alapján ennek semmiféle jelentősége sincs a levonható adó tekintetében, a korábban levonható áfát nem kell utólag csökkenteni.

Az Áfa tv. 135. §-a kizárólag a levonható áfa tekintetében tiltja a levonható adó korrekcióját a figyelési időszakot követően.

A kerékpár magáncélú használatának biztosítása az Áfa tv. 14. § (1) bekezdése alapján adóztatható a figyelési időszakon belül és azt követően is, tekintettel arra, hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezés annak alkalmazására vonatkozóan időbeli korlátot nem állapít meg.

Szja tv., Tao tv. rendelkezései nem relevánsak

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. sz. melléklete rendelkezik az adómentes bevételekről.

Az 1. sz. mellékletbe 2022. január 1-jétől bekerült rendelkezés (8.44. pont) értelmében adómentes a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata.

A személyi jövedelemadó az adómentességet általános jelleggel adja meg, bárki használja a kerékpárt, az Szja tv. biztosítja az adómentességet.

Tehát nem csak a munkavállaló használhatja adómentesen a kerékpárt, hanem bármely családtagja, közeli hozzátartozója is, barátja, ismerőse is.

A Tao. tv. 3. sz. melléklet B) rész 9. pontja alapján a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségnek ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére bármely módon biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is).

A társasági adó törvény szerint viszont csak akkor minősül az elszámolt költség, ráfordítás vállalkozási célúnak (ezáltal azzal a társasági adóalapját nem kell megnövelni), ha a kerékpárt munkavállaló, vezető tisztségviselő, személyesen közreműködő tag vagy az ő közeli hozzátartozójuk használja.

A kerékpár beszerzését, bérletét (kölcsönzését), fenntartását szolgáló beszerzéseket terhelő áfa levonhatóságának megítélésénél az Szja tv., a Tao tv. rendelkezései nem relevánsak.

Tehát hiába mentes az szja alól a kerékpár használatának ingyenes biztosítása, hiába elismert költség a beszerzés, bérlet (kölcsönzés), fenntartás költsége, ez nem jelenti azt, hogy emiatt a beszerzést, bérletet (kölcsönzést), a fenntartási kiadásokat terhelő áfa levonható.

Aszerző adószakértő.