A zártvégű pénzügyi lízing
Az Áfa tv. nem tartalmaz önálló lízing fogalmat.
Az általános forgalmi adó szempontjából minden olyan részletre vétel, mely a futamidő végén biztos tulajdonosváltással jár azt az áfa rendszerében termékértékesítésnek tekinti. Ennek alapján az Áfa rendszerében a zártvégű pénzügyi lízing értékesítésnek (a lízingbe vevő oldaláról beszerzésnek) minősül. A lízingbe vevő az eszköz tulajdonjogát a futamidő végén, az utolsó lízingdíj megfizetésével, a maradványérték megfizetésével stb. szerzi meg. A lízingdíj ebben az esetben nem csak a használat, hanem a későbbi tulajdonjog megszerzésének ellenértékét is képezi. Tulajdonjog megléte nélkül is a vállalkozások saját könyveikben tarthatják nyilván a lízingelt eszközt.
Az Áfa tv. 10.?§ a) pontja értelmében a fizetendő áfa a gépjármű birtokbaadásakor keletkezik (teljesítés napja). Ennek következtében az eszköz nettó ellenértékére számított áfa teljes összege az első számlában szerepelni fog. A későbbi részletek megfizetésekor tehát újabb számla nem kerül kibocsátásra. A felek között olyan megállapodás is köttethetett, amelynek értelmében a lízingbe vevő köteles a lízingbe adónak megtéríteni azokat az adókat, amelyek a gépjármű tulajdonjogához kötődnek. Ebben az esetben Áfa tv. 70.?§ (1) bekezdés b) pontja szerint az áthárított adó járulékos költségként az adó alapjába tartozik
A lízingbe vevő a birtokbaadáskor – a levonási feltételek figyelembevételével – a teljes lízingdíjban szereplő, előzetesen felszámított adót levonásba helyezheti, persze a levonási jogra ügyelni kell.
Tehergépjárművek esetében a zártvégű pénzügyi lízing áfáját a klasszikus szabályoknak megfelelően lehet levonásba helyezni. Természetesen figyelembe véve a figyelési időszak szabályait is. gépjármű esetén a figyelési időszak 60 hónap.
Személygépjárművek esetén az Áfa tv. 124.?§ (1) bekezdés d) pontjában foglalt levonást korlátozó rendelkezés alapján nem vonható le a beszerzését terhelő előzetesen felszámított adó, kivéve, ha az adóalany a személygépkocsit igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja, tovább lízingeli vagy taxi szolgáltatás érdekében használja.
Tételezzük fel, hogy egy kft. zárt végű pénzügyi lízing keretében 50 db személyautót lízingel, amelyeket kizárólag bérbeadásra kívánnak használni. A gépjárművek nettó ellenértéke 12 millió forint/db. A lízing futamideje 60 hónap. a tulajdonjog az utolsó lízingdíj kifizetésével száll át a lízingbe vevőre. A gépjárművek 2025. június 5-én kerülnek birtokba adásra. Az első lízingdíj 15 millió forint és a birtokba adáskor esedékes. A lízingdíjat havonta, a tárgyhó 5. napjáig kell megfizetni.
| Első lízingdíj | Az áthárított áfa | Teljesítés napja |
| 150 000 000 | 50 db x 12 000 000 x 0,27 = 162 000 000 | 2025. június 5. |
Az előzetesen felszámított áfa összegét a kft. levonásba helyezheti. Amennyiben a kft. 5 db autót nem bérbeadásra, hanem pl. a dolgozók magáncélú használatba adására lízingeli, akkor az 5 db személyautó áfáját levonásba helyezni nem lehet.
A nyíltvégű lízingelt és a bérelt gépjárművekhez kapcsolódó áfa elszámolás
Vannak olyan vállalkozók, akik hosszabb távon szeretnének vásárlás (beruházás) nélkül autót használni. Mindemellett a vállalkozók szeretnék visszaigényelni az áfát is, hiszen a 27 százalékos áfa megspórolása a vállalkozás likviditási helyzetén sokat javít. Ezen vállalkozók részére kiválóan alkalmas konstrukció a nyílt végű pénzügyi lízing.
A nyílt végű lízing és a bérlet között alapvető különbség, hogy a nyílt végű lízingszerződés opciós jogot is tartalmaz, amelynek értelmében a gépjármű tulajdonjoga a szerződésben kikötött feltételek teljesülése esetén megszerezhető.
Klasszikus bérleti szerződés és operatív lízing esetén a tulajdonjog nem szerezhető meg.
A nyíltvégű pénzügyi lízing nem minősül vásárlásnak, mivel a vállalkozásnak, csak a futamidő végén kell döntenie, az autó maradványértéken történő megvásárlásáról.
Az Áfa tv. 259. § 4. pontja értelmében pedig bérbevételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek (nyílt végű pénzügyi lízing). A nyílt végű pénzügyi lízing vagy operatív lízing lényegében szolgáltatás.
A lízingbevevőnek minden egyes lízingrészletről számlát kell kapnia. Az általános forgalmi adót minden egyes számlázott részletre külön-külön kell felszámítani. A számla tartalmazza, hogy a kifizetett összegből mekkora a tőketartozás, a felszámított kamat, illetve mennyi az általános forgalmi adó összege. A számlázáskor az Áfa tv. 58. §-a alá tartozó, időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
A bérelt/nyílt végű lízingelt gépjárművek áfájának levonását az befolyásolja, hogy a gépjárművet mihez használják.
Tehergépjárművek esetében a klasszikus áfa-levonási szabályok alkalmazandók. Áfás tevékenység esetében az előzetesen felszámított áfa teljes összege levonásba helyezhető.
Személygépjárművek esetében a bérbe/lízingbe vevő döntési joggal élhet abban a tekintetben, hogy az áfa levonásához milyen módszert alkalmaz (útnyilvántartás, átalány hányad).
Személygépjárművek esetében több eset is előfordulhat:
- a személygépjármű 100 százalékban áfás tevékenységhez használják (pl. taxizás). Ebben az esetben az áfa teljes összege levonásba helyezhető,
- a személygépjármű részben áfás tevékenységhez használt. Ebben az esetben útnyilvántartásra támaszkodó futott km arányos levonás alkalmazandó. Meg kell jegyezni, hogy a munkába járás magáncélú használatnak minősül.
- a harmadik lehetőség az útnyilvántartásra támaszkodó levonási számítási hányad alkalmazása helyett 50 százalékos levonási hányad figyelembevétele. Üzleti utaknak azonban meg kell jelenniük.
- ha a bérleti szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás (közvetített szolgáltatás) adóalapjába épül be [Áfa tv. 125. § (1) bekezdés f) pont], akkor az áfa 100 százaléka levonásba helyezhető.
- amennyiben a személygépjármű 100 százalékban magáncélú használatú, akkor az előzetesen felszámított általános forgalmi adót levonásba helyezni nem lehet.
Tételezzük fel, hogy egy áfa-alany kft. személyautókat bérel, amelyeket áfás és mentes tevékenységéhez is használ. Az előzetesen felszámított áfa összege 200 000 forint/számla. Az adóalany az útnyilvántartást választja és a levonható áfa aránya 70 százalék. Az arányosítás alapján a levonási hányad 80 százalék.
| Az arányosításba bevonható áfa összege 200 000 x 0,7 | 140 000 forint |
| A Levonható áfa összege 140 000 x 0,8 | 112 000 forint |
Az áfa csak olyan arányban vonható le, amilyen arányban a gépkocsit az adóköteles tevékenységhez használják. A visszaigénylés csak akkor lehetséges, ha a vállalkozás teljesíteni tudja, az általános forgalmi adó visszaigénylésének általános feltételeit is.
Az adólevonás kapcsán arra is ügyelni kell, hogy az áfa melyik lízingdíjhoz kapcsolódik.
| Induló lízingdíj áfája | A számla áfa tartalma azonnal levonásba helyezhető |
| További lízingdíjak áfája | A számla áfa tartalma azonnal levonásba helyezhető |
| Maradványérték áfája | A számla áfa tartalmát fő szabályként levonásba helyezni nem lehet. Itt jelenik meg a termékértékesítés |
| Maradványérték áfája | Áfás tovább hasznosítás (bérbeadás, taxizás, eladás) esetében az áfa levonható |
Több személyautó bérbevétele esetén autónként lehet dönteni az áfa levonás módszeréről. Az autónkénti elszámoláshoz viszont szükséges, hogy a lízing szerződésben külön gépkocsinként szerepeljenek a fizetendő lízing díjak. Például az üzletkötők által használt autókra az általános szabályokat alkalmazva útnyilvántartással igazoltan adott esetben a bérleti díjnak 50%-nál nagyobb hányadát le lehet vonni, míg a juttatási jellegű autóknál az 50%-os diktált levonási hányadot lehet alkalmazni, ami nem igényel útnyilvántartást.
Amennyiben a bérbeadó (operatív vagy opciós lízingbe adó) nemcsak bérleti/lízing díjat számláz, hanem szervízszolgáltatást vagy asszisztencia szolgáltatást is, az Áfa tv. 70.§ (1) bekezdés b) pontja alapján erre is alkalmazható a diktált levonási hányad, függetlenül attól, hogy egyazon számlán vagy külön számlán terhelik.
A maradványérték és a számlázás
A lízingszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a felek az autó maradványértékét hogyan kezelik. A gyakorlatban két eset lehetséges:
a) A maradványérték beépül a lízingelt eszköz ellenértékébe és a törlesztőrészletek ennek megfelelően kerülnek meghatározásra (lényegében egy utolsó díj). Ebben az esetben a pénzügyi lízingkövetelés megszűnik a lízingbeadó oldalán és az eszköz tulajdonjoga átszáll a lízingbe vevőre, de ez a tulajdonjog átruházás könyvelést már nem igényel.
b) maradványérték nem épül be az eszköz ellenértékébe és így a törlesztőrészletek alacsonyabb összegben kerülnek meghatározásra. Ebben az esetben a maradványértéket külön ki kell számlázni. Ez azonban már egy sima vevőkövetelésként kerül elszámolásra. A maradványértékre jutó kiszámlázott általános forgalmi adót levonásba helyezni fő szabály szerint nem lehet, ugyanis ekkor valósul meg az autó eladása.
Gépjármű bérbevétele a Közösség más országából
A gépjárművek bérbeadása kapcsán rövid-, illetve hosszútávú bérbeadást lehet megkülönböztetni.
Rövid távú bérletnél, amikor a bérlet időtartama 30 nap, vagy annál rövidebb, a teljesítési hely az lesz, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a megrendelő rendelkezésére bocsátották.
Hosszú távú bérbeadás esetén, vagyis, ha a bérbeadás időtartama a 30 napot meghaladja, akkor a teljesítési hely meghatározására a főszabályt kell alkalmazni, aminek értelmében az a hely minősül teljesítési helynek, ahol a megrendelő gazdasági céllal letelepedett. Ettől kezdve tehát, ha egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett társaság más tagállambeli cégtől vesz bérbe gépkocsit, teljesítési helynek akkor is Magyarországot kell tekinteni, és ilyenkor is magyar áfa kerül felszámításra. Ha a bérbe vevő nem adóalany, akkor a teljesítés hely a bérbeadó székhelye szerinti országban lesz.
|
Az áfa szerinti teljesítési hely |
|||
|
Rövid távú bérbeadás |
Hosszú távú bérbeadás |
||
|
A bérlő adóalany |
A bérlő nem adóalany |
A bérlő adóalany |
A bérlő nem adóalany |
|
A birtokba adás helye (Áfa tv. 44. §) |
A bérlő székhelye, telephelye [Áfa tv. 37.§ (1) bekezdés] |
A bérbe adó székhelye [Áfa tv. 37. § (2) bekezdés] |
|
(Cikkünket teljes terjedelmében a Számviteli Értesítő októberi számában olvashatják)