Azt a kérdést, hogy mely körben kell a vállalkozóknak nyugtaadási kötelezettségüket pénztárgéppel teljesíteniük, a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (Pénztárgéprendelet).
A rendelet 1. számú melléklete sorolja fel TEÁOR szám szerinti hivatkozásokkal, hogy mely tevékenységek esetében kötelező kelléke az értékesítésnek a pénztárgép.
A jogszabály értelmében „pénztárgépesek” a kiskereskedők és a vendéglátók.
Utóbbiak esetében a kereskedelmi törvény szerinti mozgóboltokban csak hordozható készülékek helyezhetőek ugyan üzembe, de a pénztárgép használata alól egyébként ez a kör sem kap felmentést.
Ha az adóalany akár jogszabályi kötelezettség alapján, akár saját választása alapján pénztárgéppel tesz eleget a nyugtaadási kötelezettségének, az Áfa tv. rendelkezései mellett a Pénztárgéprendeletben foglaltakra kell figyelemmel lennie. A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítéséhez online adatkapcsolatra képes pénztárgép alkalmazandó, függetlenül attól, hogy az adóalany a pénztárgépet a saját döntése vagy jogszabályi kötelezettség alapján alkalmazza. Lényeges, hogy a nyugtaadásra kötelezett számára a NAV nem adhat felmentést a pénztárgép kötelező alkalmazása alól.
Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően az adózó dönthet úgy is, hogy pénztárgép helyett minden vásárlásról számlát állít ki, de ez nehézkes, a gyakorlatban csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem megvalósítható, éppen ezért nem javasolt megoldás. Gondot okozhat – például –, hogy minden esetben el kell kérni a vevő nevét és címét, és a számla kiállítása is időigényesebb feladat, mint beütni az adott tételt a pénztárgépbe.
Ha a vállalkozó – tevékenysége TEÁOR ’25 besorolása alapján – nem szerepel a Pénztárgéprendelet 1. számú mellékletében, akkor nem köteles nyugtakibocsátási kötelezettségét pénztárgéppel teljesíteni.
Ebbe a körbe tartoznak a fodrászok, kozmetikusok is,
– feltéve, hogy kizárólag ezt a szolgáltatási tevékenységet folytatják, vagyis kiskereskedelmi értékesítést nem végeznek: nem árulnak az üzletben például kozmetikai termékeket. Ha mégis értékesítenek ilyesmit, vagy mást, például élelmiszert, italt, akkor viszont a Pénztárgéprendelet 1. melléklet b) pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységükből adódóan kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.
Nyugtából számla?
A fodrászok, kozmetikusok körében egyre gyakoribb, hogy vendégeik részére ellenérték megfizettetése nélkül – azaz ingyenesen – kávét, üdítőt, sört és szendvicset kínálnak, helyben történő fogyasztásra.
Kötelezettek-e emiatt pénztárgép használatára?
Ennek eldöntéséhez abból kell kiindulnunk, hogy az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.
A járulékos költséggel kapcsolatban kialakított rendezőelvek szerint termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke olyan esetben értelmezhető járulékos költségként, ha azt ugyanaz az adóalany teljesíti (akár közvetített ügyletként), aki a főügyletet (termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást) is. Azok a szolgáltatásnyújtások, termékértékesítések, amelyeknek az értéke járulékos költségként (szokásos fogalma szerint járulékos szolgáltatásként, mellékszolgáltatásként) a főügylet adóalapjába tartozik, meghatározóan olyan ügyletek, amelyek elősegítik a főügylet megvalósulását, vagy kiegészítik azt, illetve a főügylet vállalásának és megvalósulásának következményeként szokásosan előfordulnak, illetve egyes esetekben elengedhetetlenül szükségesek a főügylet teljesítéséhez.
Az előbb említett esetben a termékek helyben történő fogyasztás céljából történő felszolgálására vendéglátásként, szolgáltatásnyújtásként kerül sor, és mint ilyen, nem minősíthető az olyan járulékos jellegű ügyletnek, illetve szolgáltatásnak, mellékszolgáltatásnak, amelynek a teljesítése elősegítené a fodrászati szolgáltatásnak, mint főügyletnek a megvalósulását, vagy kiegészítené azt, illetve a fodrászati szolgáltatás vállalása, megvalósulása következményeként szokásosan előfordulna, vagy ahhoz elengedhetetlenül szükséges lenne.
Mindebből következően, a fodrászati szolgáltatás nyújtása és a termékek helyben fogyasztás céljából történő felszolgálása – mint vendéglátás, illetve italszolgáltatás – az Áfa tv. alkalmazásában nem egy összetett, komplex ügylet keretében, hanem két önálló ügylet keretében valósul meg, ezért a termékek költségei az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem minősíthetők a fodrászati szolgáltatás adóalapjába beépülő járulékos költségnek.
Mivel a példaként említett esetben a fodrászok a termékeket kifejezetten az általuk ellenérték felszámítása nélkül, illetve ingyenesen teljesített vendéglátás és italszolgáltatás érdekében szerzik be és ténylegesen ez utóbbi célból használják, hasznosítják, nekik, mint adóalanyoknak ennek kapcsán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége – az ügylet nem tartozik az áfatörvény hatálya alá –, de az említett termékek beszerzését terhelő áfát sem vonhatják le.
Az Áfa tv. hatálya alá nem tartozó, ellenérték felszámítása nélkül, illetve ingyenesen teljesített vendéglátással és italszolgáltatással összefüggésben sem számlát, sem nyugtát nem kell kiállítaniuk és nem válnak pénztárgép használatára kötelezettekké sem.
Meg kell jegyeznünk, hogy alapvetően egy olyan helyzetben, ahol a fő szolgáltatási ágat egy ilyen kereskedelmi akció támogatja, szóba kerülhetne a pénztárgéphasználat, mivel akkor már adózási kötelezettséget vonna maga után a tevékenység. A fodrászszalonok esetében azonban erről nem beszélhetünk, így az ingyen felajánlott ételek és italok még nem indokolják esetükben a kötelező pénztárgéphasználatot.
A fodrászok, kozmetikusok tehát (jelenleg még) kézi nyugtatömbök használatával is eleget tehetnek a nyugtaadási kötelezettségüknek.
Viszonylag ritkán fordul elő – a szolgáltatás adóköteles tevékenység érdekében felmerült költségként csak igen szűk körben értelmezhető volta miatt –, hogy a vendég számlát kér a fodrásztól. Ha kér, akkor természetesen a fodrász nem vizsgálhatja, miért is kellhet az a vendégnek, kiállítja a számlát.
Mi történik akkor, ha a vendég nem kér számlát, átveszi a nyugtát, majd másnap visszajön, és szeretne a nyugta alapján, helyette számlát kapni?
Ahogyan arról korábban már volt szó, az Áfa tv. főszabálya az, hogy a hatálya alá tartozó termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról számlát kell kiállítani. Ez alól ad felmentést a törvény bizonyos esetekben. Ilyen eset az, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. További feltétel, hogy az értékesítés nem egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, illetve az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. Ilyen esetben számla helyett nyugta kibocsátásáról kell gondoskodni.
Mindezekből az következik, hogy amennyiben a vendég a bizonylat kiállításakor nem kéri számla kibocsátását, a fodrász jogszerűen teljesíti nyugtával a bizonylatolási kötelezettségét.
Ezt követően nem kötelezhető arra, hogy nyugta mellett számlát is állítson ki.
Ez egyébként nem is lenne helyes, mivel egy ügyletről csak egyféle bizonylat (számla vagy nyugta) bocsátható ki. Olyan jogszabályi előírás sincs, ami a fodrászt utólag a nyugta érvénytelenítésére és számla kibocsátására kötelezné.
A fodrász – ez egyébként más ágazatokban is érvényes – tehát, ha a nyugtakiállítás fent leírt feltételei fennállnak, elutasíthatja az utólagos számla iránti igényt, és arra hivatkozhat, hogy jogszerűen állította ki a nyugtát, és nincs olyan jogszabályi előírás, ami őt ennek módosítására kötelezné.