A tárgyi eszközök beszerzése és értékesítése számos adózási és számviteli kérdést vet fel. A hibás besorolás vagy az áfa-kezelés pontatlansága jelentős kockázatot hordozhat, ezért minden tranzakciót alaposan meg kell vizsgálni a számviteli törvény és az adótörvények előírásai alapján.
A tárgyi eszköz fogalma két nézőpontból
A tárgyi eszköz fogalmát a számviteli törvény és az Áfa törvény eltérően határozza meg. A számviteli törvény szerint tárgyi eszköznek minősül minden olyan rendeltetésszerűen használatba vett eszköz, amely tartósan, legalább egy éven túl szolgálja a vállalkozás tevékenységét, ideértve az ingatlanokat, gépeket, berendezéseket és járműveket. Az Áfa törvény ezzel szemben az adólevonási és adókötelezettségi szabályokhoz igazodva szűkebb és speciális fogalmat alkalmaz, például az ingatlanokra vonatkozó eltérő mentességi szabályokkal vagy a személygépkocsik áfa-levonhatóságát korlátozó rendelkezésekkel. Emiatt minden beszerzés és értékesítés során külön vizsgálni kell, hogy az adott ügylet miként illeszkedik a számviteli és az áfa szabályrendszerbe.
A beszerzett eszköz számviteli besorolása
A beszerzéskor elsődleges feladat annak eldöntése, hogy az eszköz melyik mérlegtételbe kerüljön: tárgyi eszközként (befektetett eszköz), készletként vagy akár közvetlen költségként. A számviteli törvény 80. § (2) bekezdése szerint a vállalkozó döntése alapján az egyedi bekerülési érték alapján kis értékű eszköznek minősíthető tárgyi eszköz (200 000 Ft alatti) esetében az eszköz használatba vételkor egy összegben elszámolható értékcsökkenési leírásként. Az eszköz minősítésekor azonban figyelemmel kell lenni a használati célra, várható hasznos élettartamra, és arra, hogy az eszköz bekapcsolódik-e közvetlenül a vállalkozás fő tevékenységébe. A hibás besorolás – hogy például egy 200 ezer forint feletti eszközt készletként kezelnek – torzíthatja a mérleget.
A számla ellenőrzésének szempontjai
Tárgyi eszközök esetén a számla ellenőrzésekor nemcsak a kötelező adattartalomra kell figyelni, hanem arra is, hogy az eszköz pontosan beazonosítható legyen (megnevezés, műszaki azonosító), valamint a teljesítési időpont igazodjon a használatba vételhez. Ez azért kiemelt jelentőségű, mert az áfa levonhatósága legkorábban a rendeltetésszerű használatba vétel hónapjától gyakorolható (Áfa tv. 134. §).
Mit kell tudni a tárgyi eszközök beszerzésének és értékesítésének kezeléséről?
2025. október 29-én szakmai napot tartunk, ahol a leggyakoribb számviteli és adózási kérdések mellett a tipikus hibaforrásokat is áttekintjük. Előadónk Sándorné Új Éva, okleveles adószakértő és pénzügyi revizor. A program során az alábbi témák kerülnek fókuszba:
- Mit értünk tárgyi eszköz alatt az Áfa tv. és a számviteli törvény szerint?
- Hová soroljuk be az eszközt a könyvekben?
- Megfelel-e a számla a formai és tartalmi követelményeknek?
- Milyen feltételek teljesülése esetén élhetünk az áfa levonási jogával a tárgyi eszköz beszerzésekor?
- Hogyan módosítja az értékcsökkenés az adóalapot?
- Értékesítés előtt szükséges-e a tárgyi eszközt átsorolni a forgóeszközök közé?
- Mikor kötelező áfás, és mikor áfamentes számlát kiállítani?
- Milyen elszámolási hibák fordulnak elő leggyakrabban?
Áfa szabályok a beszerzésnél és értékesítésnél
A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó áfa főszabály szerint levonható, ha az eszköz igazoltan a vállalkozás adóköteles gazdasági tevékenységét szolgálja. Korlátozás vonatkozik többek között a személygépkocsikra, egyes ingatlanokra és reprezentációs célú eszközökre. Értékesítéskor az általános szabály az áfás számlakibocsátás, ugyanakkor bizonyos esetekben – például két évnél régebbi használt ingatlan értékesítésekor – tárgyi adómentesség alkalmazható.
Értékcsökkenés számviteli és adózási kezelése
A számviteli törvény szerinti értékcsökkenés elszámolása alapvetően a Tao alapját képezi, ugyanakkor a Tao. törvény meghatározott leírási kulcsokat alkalmaz, amelyek gyakran eltérnek a számviteli nyilvántartásban használt kulcsoktól. Az eltérés miatt adóalap-módosításra van szükség. KIVA esetében az értékcsökkenés közvetlenül a pénzforgalmon keresztül hat az adóalapra, ezért a beruházások időzítése fontos az adótervezésben.
Értékesítés előtti átsorolási kötelezettség
Amennyiben egy tárgyi eszköz értékesítési céllal kerül a vállalkozás nyilvántartásába, azt a mérlegben át kell sorolni a forgóeszközök közé. Az átsorolás biztosítja, hogy az értékesítés bevétele a működés eredményeként jelenjen meg, ne pedig a befektetett eszközök változásaként.
Gyakori hibák a gyakorlatban
A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó elszámolások során tipikus hiba a téves számviteli besorolás, amikor egy beruházást készletként, vagy épp fordítva, készletet tárgyi eszközként tartanak nyilván. Gyakori probléma a számlaadatok pontatlansága miatti áfa-levonás megtagadása, az értékesítés előtti átsorolás elmulasztása, valamint az áfa-mentesség jogszerűtlen alkalmazása.